A Szoborpark
nem igazán érdekelt sose, de ami mögötte van! A buszról mindig vágyakozva
lestem a fennsíkot a rengeteg virággal, galagonyával, fenyvessel és azon
agyaltam, vajon mi lehet ott. A héten végre megnéztem. Ez az a hely, ahova
minél gyakrabban vissza kell jönnöm. Valami fantasztikus táj. Változatos, tarka
és izgalmas. És sehol senki. Jó, én hétköznap mentem és még csak április van,
de akkor is csak 1 fotóssal és egy biciklissel találkoztam. Utóbbival
természetesen a természetvédelmi terület határát jelölő úton. Mint utólag
kiderült, bár 4 órát bóklásztam, csak a tanösvény felét sikerült megnéznem.XD
A fennsík így
áprilisban csupa kék meg sárga. Vad gyöngyikék sötétkéklenek, köztük a roppant
aranyos, liláskék gubóvirágok és egy rakás, mindenféle sárgás kutyatej, pimpó,
meg ternye. Pici, fehér kőtörőfüvek, halványkék veronikák, pirosas vérfüvek és
egy-egy „nemistudommidebiztosnagyonvédett” érdekesség.:D Itt-ott kőkibúvások,
fantasztikus mohaszőnyeggel, a nagyobb kavicsokon vagy fatörzseken pedig napozó
zöld gyíkokkal. Nagyon figyeltem a pannongyíkra is, de vele sajnos nem
találkoztam.
|
Gubóvirág |
|
Csabaíre vérfű |
|
Zöld gyík |
A ritkás
alacsonylombú erdős részek is izgalmasak. Kőrisek, molyhos tölgyek, erdei
fenyők alkotják. A talajuk szintén száraz, egy kicsit más a növényzetük, mint a
gyepnek és nagyon hangulatosak. A fák között pedig itt-ott felbukkannak a
hajdani lőtér mesterséges darabjai, romos falak egy gödörben vagy éppen egy-egy
lövészárok, esetleg bombatölcsér, amelyekben már újra a természet az úr.
A gyepen a
rengeteg féle virágon seregnyi a lepke is. Életemben nem láttam még ennyi
hajnalpír lepkét, mint itt. A másik két tömeges lepke a közönséges
gyöngyházlepke és egy apró sodrómolyféle, a karszti fúrómoly volt. Találkoztam
még párducfoltos araszolóval, kardoslepkével, nappalibagollyal, egy felzavart
gammabagolylepkével és egy nagy rókalepkével is.
|
Hajnalpír lepke |
|
Karszti fúrómoly |
|
Párducfoltos araszoló |
|
Közönséges gyöngyházlepke |
A
legelképesztőbb jelenség viszont hernyótéren jelentkezett. Érdemes kimenni és
megnézni annak, aki nem undorodik tőlük, mert ritka és érdekes látvány. A
terület nagy részét, ahol a füves élőhely védelmében nem ritkították meg a
bozótost, galagonya és egyéb vad vagy félvad bokrok nőnek. Ezeken pedig ezrével
táplálkoznak jelenleg a hernyók.O.O Főleg különböző tavaszi és téli araszolók
hernyóiról van szó, de találkoztam bagolylepke hernyókkal is. Egyes bokrokon
szinte centinként követik egymást a kis 1-2 centis hernyók. Fürgén araszolnak
és kopaszítják az ágakat. Annyi volt belőlük, hogy néha még magamról is le kell
segítsek egy-kettőt. Nem igazán fordult velem még elő, hogy ahhoz, hogy egy
hernyó begyűjtsek, három másikat kell leszednem egy ágról.XD
Kifejezett
célomat, hogy megtaláljam a hazánkban ritka, de itt tömegesen előforduló,
füstösszárnyú ősziraszoló (Lignyoptera fumidaria) hernyóját, nem sikerült
elérnem, de nem adom fel. A lepke rajzására is biztos kijövök ősszel.
|
Nagy téliaraszoló hernyója |
|
Zöldes tavasziaraszoló hernyója |
|
Réti tarkalepke hernyója |
|
Kékes őszibagoly hernyója |
A többi
rovarfaj közül a mezei homokfutrinka tetszett nagyon. Smaragdzölden csillog,
két kis ékfolt díszíti a szárnyfedőjét és mindig csak egy méterrel repül
előrébb az ember közeledtére, így vigyázni kell, hogy rá ne lépjünk.:D
|
Mezei homokfutrinka |
Halmokban
állnak a csigaházak mindenfelé, fele üres, fele lakott. A legtöbb zebracsigából
van. Egyéb gerinctelen érdekesség a szongáriai cselőpók is, ami itt igen
gyakori. Találkoztam még sutabogárral is, aki lehet, hogy teljesen közönséges
faj, de nekem nagyon tetszik.:)
Rengeteg érdekes rovar volt, de ezeket még határoznom kell.
|
Zebracsiga |
|
Sutabogár |
Madárfajokban
is biztos bővelkedik a hely, de inkább hallottam, mint láttam őket. A legtöbb
fajjal, amit ezen az élőhelyen elvár az ember, nem találkoztam. Ez persze nem
jelenti azt, hogy nincsenek itt, csak pont nem találkoztam velük, pláne, hogy
nagy részük valószínűleg a fészkén ül. Nagy örömömre viszont láttam például egy
hollót, amire pont nem számítottam. Volt még vörös vércse, karvaly,
egerészölyv, sok örvös galamb, csilpcsalp füzike, citromsármány, mezei veréb,
széncinke, őszapó, feketerigó, cigánycsuk, vörösbegy, kis poszáta,
barátposzáta, tövisszúró gébics és szajkó. Jó, tudom, ez egy szép lista, de
igazából lehetne ötször ilyen hosszú is ezen a helyen. Majd legközelebb.
Az
infrastruktúráról és praktikussági dolgokról annyit, hogy nagyon szépen
rendbetartott tanösvény ez. Szinte nincs szemét, az út mindenhol jól járható,
nagy a parkoló és ingyenes, van a bejáratnál térkép. A tanösvény tábláin csak
egy-egy élőhely folt megnevezése és 1-2 jellegzetes faj neve található, de
átlag embernek nem is kell több. A tanösvényről szóló füzetet pedig a bejárat
melletti Fitoland kertészetben lehet megvenni, kemény 190 forintért.
A területen
elvileg tüzet rakni tilos. Én egy tűzrakóhelyet azért találtam. Pad nincs, se
piknikezőhely, ez nem egy olyan terület. Itt a gyep az egyik fő látványosság.
Nem azt mondom, hogy ne üljünk bele nézelődni, de ez az az élőhely, amit minél
kevesebbet kéne taposni. Ugyan van egy szép hosszú tanösvény, de a környéken
mindenfelé indulnak még kisebb ösvények és utak a kalandvágyó lelkeknek. A főút
hangja és a víztorony jó tájékozódási pont, szóval eltévedni sem lehet. Az
igazán erdős rész felé viszont csak csoportosan és csak fényes nappal ajánlanám
a túrát, mert a fene tudja, kik kóricálnak a kevésbé őrzött területeken.
A lakott
részről még szeretném elmesélni, hogy szívesen odaköltöznék. Minőségi út,
gyönyörű kertek, minden tiptop, rendezett. Mint egy felkapott vidéki
üdülőövezet.:)
Szóval a Tétényi-fennsíkot ajánlom a bogarászó
kedvűeknek, de az egyszerű sétálóknak is, akik nem állnak meg minden fűszálnál,
mint én, mert főleg ez a tavaszi, lepkékkel tarkított virágözön szerintem még
őket is elvarázsolja.:)
Az összes fotó egyben itt megtalálható: https://plus.google.com/photos/111162186523703682416/albums/6001331135528503729