2012. november 14., szerda

Kustánszegi tó



A kustánszegi tóhoz két kilátó érintésével jutottunk. Először megnéztük a zalaegerszegi tv-tornyot, de csak alulról, mert zárva volt. A környező erdő viszont meseszép.




Utána pedig felmentünk a Kandikóra, ami a Göcsej legmagasabb pontja (302 m). Itt található egy nagyon abszurd építmény, ami a Geodéziai és Térképészeti Vállalat által emelt geodéziai mérőtorony. Olyan, mint egy rakétakilövő állomás, ferde, egy parlag közepén van, tőle 20 méterre pedig kifeszítve egy kötél két bot között, hogy idegeneknek belépni tilos, pedig azon kívül ott mész be, ahol csak akarsz. XD És mindemellett zárva van és ráírták, hogy életveszélyes, pedig mindenhol az olvasható róla, hogy kilátóként is funkcionális és jajjdeklassz.



Na, ezután mentünk a tóhoz. Ez egy horgász és fürdőtó is, nagyon helyes üdülőövezettel, szép faházakkal. Az egész nagyon tisztán és rendben tartott és akkora a csend (gondolom nyaraló idényben nem), hogy a saját lépteiden, meg egy-két madáron kívül mást nem hallasz. Pici strand, stégek és a körsétaút elején, a parkolóban, tábla a hely állatvilágáról. Pirospont.:)
A környék elegyes erdős, nyírfás, fenyves, és mivel kicsit magasabban van, párás és hegyi jellegű. Ebből és a sokféle fából adódott az a rengeteg gomba. Én ennyi gombát és ennyi félét még életemben nem láttam egyszerre. Úgy kellet kerülgetni, nehogy letapossuk és néhol nem látszott tőlük a fű. Ilyenkor sajnálom, hogy annyira analfabéta vagyok hozzájuk, és sehogy sem tudom megtanulni a határozásukat.
Voltak komplett boszorkánykörök, meg jujjpiros viaszos gombák, meg galócák, meg egy nagyon szép sárgaszegélyű, amit a neten töltött hosszas kutatás után sem tudtam meghatározni, de nagyon tetszik.
Én csak a két galócát tudom meghatározni, így, ha valaki a fotókon látható többi gomba közül bármelyiket felismeri, szóljon! Köszönöm.

 



Madárilag három tőkésréce és két kis vöcsök volt látható a vízen. A fenyőkön csuszkák és cinkék ugráltak. A levegőben pedig egy izgalmas jelenet: egy karvaly szekált egy hollót érthetetlen okokból. Szegény holló, aki meg amúgy háromszor/négyszer nagyobb a karvalynál, csak repkedett értetlenül, de nem támadott vissza.

Szóval klassz hely, és visszajönnék nyáron is, hogy fürödjek és rendesen körbesétáljam, mert most egy szakaszon a magas gaztól nem igazán lehetett közlekedni.

Gombák és egyéb fotók a helyről: 

Kehida - Kenderikék, károgás, köd



Évente egyszer-kétszer eljutok Kehidára és most sikerült kifogni egy nagyon szép októberi hétvégét. Egy jó hosszú Kis-Balaton séta, rengeteg gomba és kanyargós utak a világvégén. Pont ez kell a dolgozónak.

Az apartman környéke nem változott. A rókának most csak a nyomát láttuk, de az egerészölyvek szorgalmasan köröztek a fejünk felett, a varjak pedig nagy élvezettel fürödtek a tócsákban. Lépten-nyomon kis pöfeteggomba telepekbe botlottam, valamint valami sárgásabb is nőtt az út szélén, de annyira nem értek a gombákhoz, hogy örülök, ha a galócát felismerem.



A bicikliút melletti nádas is változatlan. A termálpatak partján most hatalmas mező áll, vadlessel, az út mellett pedig embermagas nádasos és bodzás, amiből kihallatszik ezernyi állat motozása, valamint néhol egy-egy kis ér csobogása.

A kenderikék és citromsármányok megint megszállták a környéket, többféle cinke, füzike és pár vörösbegy társaságában. És életemben először láttam ötvenfős barázdabillegető csapatot. Nagyon szórakoztatóak, mert többet veszekedtek, mint ettek. Nem is értem, hogyan tudnak csapatban vándorolni. A bicikliút annyira nyugodt hely, hogy egy fácán véletlenül pont elém repült le az aszfaltra, majd fejvesztve bemenekült a susnyába. A legnagyobb fa tövében megint visongtak a fiatal karvalyok, de látni most sem lehetett őket, csak zengett tőlük a nádas.



A termálpatak környéke még mindig lenyűgöz. Mivel a forrás mellett télen is meleg van, decemberben is tücskök ciripelnek és zöldell benne a gyékény. A meder alján pedig zuzmóhoz hasonló foltok nőnek a víz alatt. Ha az ember téli reggel kimegy a nádashoz, a meleg víztől az egész gőzölög, ami nagyon szürreális egy látvány.

Ugyanettől a melegtől és a rovarállománytól itt marad egy csomó olyan madár, aminek télen el kellene vándorolnia. Vagy egyes fajok ősszel is bátran nekiállhatnak költeni, mert van mivel etetni a csemetéket. Jó lenne egyszer hosszabb időt kutatással itt tölteni és megnézni hogyan hat a termálvíz az egyes fajok életmódjára.

Fotók itt: Google+ album

2012. november 13., kedd

Kis-Balaton októberben

Kehidai hosszú hétvégénk egyik programja egy Kis-Balaton séta volt, amire már nagyon régóta készültem és tényleg fantasztikusan sikerült.:)



A sétát a balatonhídvégi zsilipektől kezdtük reggel és a főút túloldalán lévő töltésen zártuk délután. A part mentén egy csatorna halad, ami igazából a Zala folyó egy része. Két partján bicikli és sétaút húzódik. Mi a belsőn mentünk végig, mert amellett szebb a táj. A külső ugyan a Kis-Balaton partján megy, de a magas nádastól semmi sem látszik a vízből.



Az út legjobb része a legeleje és a legvége. Az elején a zsiliprendszer különböző részeire felmászva a nádast és a tórészleteket többféle szögből és takarásból csodálhatjuk. Az őrház után pedig egy kis favár is található, ami madárlesként szolgál. Útközben három út is indul be a nádasba, ami sajnos csak madarászok által látogatható, de egyszer ide is bejutok szerintem.:)

A bicikliút annyira nem volt izgalmas és érdekes módon a csatornában semmi állat nem volt, de a táj gyönyörű és megnyugtató, és így is akad sok látnivaló. Meg egy csinos kis fatorony, amiről jól körbe lehet nézni.:)



A tavon seregnyi vadlúd tanyázott. A Madártávlat erre vonatkozó száma alapján határozva vetési és nyári ludat is láttam. És, ha belegondolok, hogy egyrészt nem is fő vonulási szezonban mentünk, valamint ez csak a töredéke annak a mennyiségnek, ami mondjuk száz éve volt látható a tavon! Nekem ez is több ezer madárnak tűnt. 



A vadludak mellett bütykös hattyúk, szárcsák, tőkés récék és kendermagos récék voltak nagy számban. Utóbbiakat is most tanultam meg meghatározni. Nagyon aranyosan füttyögnek egymásnak egyébként. A fentiek mellett a kis vöcsök és a búbos vöcsök volt gyakori, valamint mindenfelé kárókatonák rikoltoztak. Egyetlenegy vízityúkkal is találkoztunk. Gémfélékből a nagy kócsag tűnt fel mindenütt, gyakran még az útra is kijött elénk. Valamint egy darab árva szürkegém ácsorgott a nádas szélén.

Nagyon szép ragadozómadarakkal is találkoztunk. Egerészölyv hadak, rétihéják, két rétisas, egy kabasólyom és két még határozás alatt álló kisebb sas féle is megörvendeztetett.
A nádasban főleg cinkék bújtak meg, némi füzikével tarkítva, de egyszer egy nagy őrgébics is megmutatta magát.

Sokan úgy vélik, kijelölt aszfaltúton túrázni maga a dögunalom. Ezek az emberek nem néznek lefelé. A tiszta kiránduló utakat rengeteg érdekes rovar és csiga keresztezi. Valami fura, nünükeszerű dolgok éppen most rajzottak és nagy igyekezettel kerülgettük őket. Több hernyóval is találkoztunk, akik valószínűleg éppen alvóhelyet kerestek az út szélén. 



Valószínűleg kevés ember találna örülnivalót a dologban, de mi, amíg a hazaszállító „taxinkra” vártunk, nagyon jól elszórakoztunk egy kis patkány ebédkeresésében. Amíg a természetes élőhelyén bukkan fel ez az állat, addig semmi bajom sincs vele, sőt, szerintem kifejezetten aranyos.



Fotók a beszámolóhoz itt találhatóak: Google+ album