A sétát a balatonhídvégi zsilipektől kezdtük reggel és a főút túloldalán lévő
töltésen zártuk délután. A part mentén egy csatorna halad, ami igazából a Zala
folyó egy része. Két partján bicikli és sétaút húzódik. Mi a belsőn mentünk
végig, mert amellett szebb a táj. A külső ugyan a Kis-Balaton partján megy, de
a magas nádastól semmi sem látszik a vízből.
Az út legjobb része a legeleje
és a legvége. Az elején a zsiliprendszer különböző részeire felmászva a nádast
és a tórészleteket többféle szögből és takarásból csodálhatjuk. Az őrház után
pedig egy kis favár is található, ami madárlesként szolgál. Útközben három út
is indul be a nádasba, ami sajnos csak madarászok által látogatható, de egyszer
ide is bejutok szerintem.:)
A bicikliút annyira nem volt
izgalmas és érdekes módon a csatornában semmi állat nem volt, de a táj gyönyörű
és megnyugtató, és így is akad sok látnivaló. Meg egy csinos kis fatorony,
amiről jól körbe lehet nézni.:)
A tavon seregnyi vadlúd
tanyázott. A Madártávlat erre vonatkozó száma alapján határozva vetési és nyári
ludat is láttam. És, ha belegondolok, hogy egyrészt nem is fő vonulási
szezonban mentünk, valamint ez csak a töredéke annak a mennyiségnek, ami
mondjuk száz éve volt látható a tavon! Nekem ez is több ezer madárnak tűnt.
A vadludak mellett bütykös
hattyúk, szárcsák, tőkés récék és kendermagos récék voltak nagy számban.
Utóbbiakat is most tanultam meg meghatározni. Nagyon aranyosan füttyögnek
egymásnak egyébként. A fentiek mellett a kis vöcsök és a búbos vöcsök volt
gyakori, valamint mindenfelé kárókatonák rikoltoztak. Egyetlenegy vízityúkkal
is találkoztunk. Gémfélékből a nagy kócsag tűnt fel mindenütt, gyakran még az
útra is kijött elénk. Valamint egy darab árva szürkegém ácsorgott a nádas
szélén.
Nagyon szép ragadozómadarakkal
is találkoztunk. Egerészölyv hadak, rétihéják, két rétisas, egy kabasólyom és
két még határozás alatt álló kisebb sas féle is megörvendeztetett.
A nádasban főleg cinkék bújtak
meg, némi füzikével tarkítva, de egyszer egy nagy őrgébics is megmutatta magát.
Sokan úgy vélik, kijelölt
aszfaltúton túrázni maga a dögunalom. Ezek az emberek nem néznek lefelé. A
tiszta kiránduló utakat rengeteg érdekes rovar és csiga keresztezi. Valami
fura, nünükeszerű dolgok éppen most rajzottak és nagy igyekezettel kerülgettük
őket. Több hernyóval is találkoztunk, akik valószínűleg éppen alvóhelyet
kerestek az út szélén.
Valószínűleg kevés ember
találna örülnivalót a dologban, de mi, amíg a hazaszállító „taxinkra” vártunk,
nagyon jól elszórakoztunk egy kis patkány ebédkeresésében. Amíg a természetes
élőhelyén bukkan fel ez az állat, addig semmi bajom sincs vele, sőt, szerintem
kifejezetten aranyos.
Fotók a beszámolóhoz itt találhatóak: Google+ album
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése