Napfényes délelőtt mi sem
normálisabb látvány a kertben, mint egy békésen csipegető zebrapinty. „Várjunk,
mi?! Igen, ez valóban egy zebrapinty. Na, jól van, fényképezőgép. El ne
ijesszük. Hogy kerül ez ide?” Ez zajlott le itthon vasárnap délelőtt.
A valószínűleg fogságból szökött,
nagyon szép állapotú jószág kicsit zavarodottan, de élénken csipegetett, néha
verébszerű hangokat hallatva. Tőlem nem ijedt meg, sőt közelebb is jött, de a
mellé leszálló feketerigótól bepánikolt és elrepült.
Azt már megszoktam, hogy a Budapesti Állatkert
környékén random papagájok vannak, de ilyesmit látni a saját kertünkben elég
meglepő egy jelenség volt. Remélem ezt a hatalmas vihart, ami aznap este
érkezett, túlélte szegény madár, és egyszer visszajön. Üde színfolt lenne
nálunk.:)
