Kehidán mindig találok valami
újat. Most megtudtam, hogy a falu határában gyurgyalagtelep található. A
Deák-kút felé vezető úton egy kis beugróban laknak az év madarai, valamint
tovább még vagy 100 méteren keresztül az út falában.
gyurgyalagtelep |
A földúton meglepően nagy
volt a forgalom. A madarak mindig megvárták, amíg elmennek az autók és csak
azután tértek vissza a fészkekhez. Hogy mégis hogyan tudnak itt így költeni a
zavarás ellenére, az rejtély számomra. Vagy fél órán át néztem, ahogy cikáznak
körülöttem a gyurgyalagok. Ahogy siklanak és átsüt rajtuk a fény, mindig
papírsárkányok jutnak róluk eszembe. Amilyen gyorsak, alulról nem tudtam
lefotózni őket, csak egy fán ülő példány hagyta magát lencsevégre kapni.
gyurgyalag |
Az úton továbbhaladva egy
fantasztikus erdőt fedeztem fel. Homokos talajon laza akácos, sűrű
aljnövényzettel, eldugott hétvégi házakkal, gyümölcsösökkel és néha
fantasztikus kilátással a környék dombjaira, ugyanis ekkora már igen magasan
jártam.
Citromsármányok és erdei pintyek
énekeltek, a sokszínű virágokon pedig tőrösmolyok kergetőztek.
pompás tőrösmoly |
citromsármány |
Újabb mesés
helyszín, amitől ez a táj kivételesnek mondható.:)
A többi fényképet, ami ezen az eseménydús hétvégén készült Kehidán, a Kis-Balatonnál, valamint a következő bejegyzés szereplőjében, a Csácsbozsoki arborétumban, itt megnézhetitek:
https://plus.google.com/photos/111162186523703682416/albums/5881252335870755281?authkey=CIGsouDx_vWiEw
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése