2013. május 26., vasárnap

Gyurgyalagos akácos

 
Kehidán mindig találok valami újat. Most megtudtam, hogy a falu határában gyurgyalagtelep található. A Deák-kút felé vezető úton egy kis beugróban laknak az év madarai, valamint tovább még vagy 100 méteren keresztül az út falában. 

gyurgyalagtelep
 A földúton meglepően nagy volt a forgalom. A madarak mindig megvárták, amíg elmennek az autók és csak azután tértek vissza a fészkekhez. Hogy mégis hogyan tudnak itt így költeni a zavarás ellenére, az rejtély számomra. Vagy fél órán át néztem, ahogy cikáznak körülöttem a gyurgyalagok. Ahogy siklanak és átsüt rajtuk a fény, mindig papírsárkányok jutnak róluk eszembe. Amilyen gyorsak, alulról nem tudtam lefotózni őket, csak egy fán ülő példány hagyta magát lencsevégre kapni.

gyurgyalag
 Az úton továbbhaladva egy fantasztikus erdőt fedeztem fel. Homokos talajon laza akácos, sűrű aljnövényzettel, eldugott hétvégi házakkal, gyümölcsösökkel és néha fantasztikus kilátással a környék dombjaira, ugyanis ekkora már igen magasan jártam.


Citromsármányok és erdei pintyek énekeltek, a sokszínű virágokon pedig tőrösmolyok kergetőztek. 

pompás tőrösmoly

citromsármány
Újabb mesés helyszín, amitől ez a táj kivételesnek mondható.:)
 
A többi fényképet, ami ezen az eseménydús hétvégén készült Kehidán, a Kis-Balatonnál, valamint a következő bejegyzés szereplőjében, a Csácsbozsoki arborétumban, itt megnézhetitek:
https://plus.google.com/photos/111162186523703682416/albums/5881252335870755281?authkey=CIGsouDx_vWiEw

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése