Igen, már megint.:D Ma láttam 4 bíbicet a patak menti belvizes területen! Gyönyörű, csapongó röptű, sírós hangú madarak. Röptük messziről ragadozómadárra hajaz, a madár mérete, színe és gyors irányváltásai miatt, de ha jól megnézzük, a szárnya nagyon lekerekített és a fekete-fehérsége nagyon erősen elkülönülő, ami egyik ragadozómadarunkra sem jellemző. A földön állva viszont eltéveszthetetlen, főleg a hosszú bóbítája miatt. Hangja fájdalmas jajgatásra, sírásra hasonlít, ami szintén jól felismerhető. Ha jól láttam, itt két párról volt szó, remélem itt fognak költeni.
Egyéb jó dolgok is történtek. A tőkés récék már tömegesek a területen. Ha az ember pásztázza a füvet-nádat, mindenhol periszkópként ide-oda tekintgető kacsafejeket lát kilógni belőle.:D
Megjöttek a cigánycsukok is (legalsó kép). Találkoztam egy párral, ahol a hím már énekelt és még egy éneklő hímmel az út másik oldalán.
A tocsogós felett egy vércse vadászott, a legelő felé pedig egy egerészölyv. Beazonosítottam 3 szarkafészket is a környéken, amiket éppen boglyásítottak a tulajaik. Amit furcsállottam, hogy csak 1 széncinkével találkoztam. Talán náluk most van váltás az itt telelők és az itt költők közt. A nap egy másik különlegességéről, a mosómedve-gyanus nyomokról az előző bejegyzésben írtam. És hogy valami örömtelivel zárjam: már brekegnek a levelibékák.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése